Steppelt kabát pinkben

Régebben, minden ősszel sokféle barnás és zöldes holmit hordtam, de egyszer csak rájöttem, hogy nem is állnak jól nekem a föld színek. Ez azért nem azt jelenti, hogy sorra kidobáltam minden régi cuccot, hanem lassan és tudatosan alakítom át a ruhatáramat. 2018 eleje óta csak akkor kerülnek bele új ruhák, ha varrok magamnak, de azt se viszem túlzásba.

Mostanában egyik kedvencem lett a rózsaszín, főként a sötétebb árnyalatai, a ciklámen, a pink. Már varrtam magamnak pink nyári és téli ruhát is, blúzt, táskát, persze nem együtt hordom ezeket. 

Ebbe a pink steppelt anyagba azonnal beleszerettem, amikor megpillantottam a Textilmániánál. Rögtön megláttam benne az új kabátomat. Egy rövid és meleg átmeneti kabátra volt szükségem, ami autóba ülve is kényelmes és farmerhoz meg elegánsabb szettekhez is fel tudom venni.

 Régóta nem varrtam bélelt kabátot, ezért úgy döntöttem, most nem kísérletezek a szerkesztéssel és modellezéssel, hanem fellapoztam a Burdáimat. A kész szabásminták nagyon jó mankót jelentenek néha, de szinte sose varrok egy-az-egyben a divatlapokból. Szeretem továbbgondolni, kicsit áttervezni és a végén valami hibrid modell születik. Így lett ez most is. Mivel elég merev az anyag, olyan fazont kerestem, amin nincs oldalvarrás, hanem kis oldalrésszel oldották meg a karcsúsítást. sima, szabásvonalba helyezett zsebet akartam, ami optikailag nem szélesíti a csípőt. 

 Egy régi, (1999/01) Burdában bukkantam rá az elképzelt (vagyis ahhoz hasonló) modellre, de kihajtós gallérja volt. Ehelyett szerkesztettem rá egy álló gallért. A szabásmintát kicsit nagyra méretezték, sok helyen el kellett venni a bőségből, és a mellrészen is változtattam. Elég sok időt vett igénybe az alakra igazítás, amit részben a papíron, részben a félkész modellen végeztem el a varrás és próba során.

 Az anyag jó tartása miatt nem kellett sok merevítést tennem a kabátba, csak az eleje közepére és a gallérba vasaltam vetexet. A széleket nem tűztem le, hogy semmi ne törje meg a steppelt felületet, inkább belül kézi öltésekkel rögzítettem egymáshoz a rétegeket. Ugyancsak kézzel, hólozó öltéssel levarrtam az összes szétvasalt varrásszélességet a fonákoldalon,  hogy a későbbi mosás után is lapos maradjon és a kabát megtartsa a formáját. Kész válltömés helyett egy réteg tömörített vliest tettem a vállába, ami nem annyira vastag, de szép tartást ad neki. 

 A gomblyukak okoztak némi fejtörést. mert sejtettem, hogy a többrétegű anyagra varrt gépi gomblyukból csúnyán kivirítana az alsó fehér réteg (ki is próbáltam, és tényleg!). Ezért kitaláltam, hogy rolnipánttal oldom meg a gomblyukat, amibe a kifordítás közben még egy erős zsinórt is belehúztam. Egész véleltlenül találtam egy azonos színű ferdepántot hozzá, erős vászonból.

Úgy érzem, ez a többletmunka megérte a fáradozást, a gomblyukakkal sikerült egyedivé tenni az egyébként egyszerű vonalú kabátot. Befejező műveletként kapott egy hagyományos selyem bélést.

Még részletesebb leírásokért és pontos szabásmintákért böngéssz az IdaStyle modellek között!

MEGNÉZEM